A szakszervezet felmérte a munkatársak véleményét a francia elnökről, aki az IMF éléről érkezett az EKB-ba, és az eredmény lesújtónak bizonyult. A brüsszeli Politico megszerezte a jelentést.
Nem csak a migráció kezelésén múlik, hogyan szavaznak majd az európaiak, írja közös tanulmányában Ivan Krasztev és Mark Leonard. Európának színt kell vallania a háború ügyében, mutat rá a Frankfurter Rundschau. Az európai menekültügyi reformról ír a Bloomberg. Az izraeli válságot elemzi a Washington Post. Az Oroszországgal szemben életbe léptetett gazdasági szankciók nem jól működnek, állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza a Project Syndicate-ben. A Donald Trump esetleges visszatérése utáni világpolitikai helyzetről ír az Economist. Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni "csodálatos hölgybarátságát" tárgyalja a Neue Zürcher Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szétválaszthatók lesznek a Meta egyes szolgáltatásai egy új uniós jogszabálynak köszönhetően, ennek azonban hátulütői is lehetnek a funkciók terén. Mutatjuk, mi mindenről dönthet a következő hetekben.
A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Csak Magyarország nem támogatta a jogszabályt, azonban nem volt vétójoga a kormánynak.
A pénz több mint felét a közösségi közlekedés fejlesztésére szánják.
Tavaly júniusban mutatta be az Európai Bizottság a gazdaságbiztonsági stratégiáját, amelyben konkrét jogalkotási javaslatokat ígértek. Ezek elkészültek, s arra helyezik a hangsúlyt, hogy az unión belül a külföldi és az EU-n kívülre irányuló uniós befektetések biztonsági kockázatait azonosítsák, és fellépjenek ezekkel szemben. Ugyancsak szigorúbb ellenőrzés várható a kutatás-fejlesztési együttműködések terén, a "mélyreható geopolitikai zűrzavar és a gyors technológiai változások" közepette.
A lap forrásai a Magyarország elleni intézkedések "következő szintre emelését" sem tartják kizártnak.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
Az alumínium megolvasztása hatalmas mennyiségű áramot igényel, ezért az ebből készült termékek szankciója újabb csapást jelent az orosz energiaiparra.
Brüsszelnek és a tagországoknak rugalmasabban kellene fellépniük az EU bajkeverőivel szemben, írja a Politicón megjelent véleménycikkében az ismert elemző.
Ha nem történik valami rendkívüli esemény, Európa úgy fordul rá a tavaszra, hogy földalatti gáztároló kapacitásának több mint fele még rendelkezésre áll.
Az uniós külügyminiszterek idei első értekezletén Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország nem fog pénzt adni az Ukrajna katonai támogatását célzó pénzügyi alapba.
Ez Európai Unióban 2025-ben léphet életbe a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló törvény, de egyelőre még meg sem szavazta azt az Európai Parlament. Hollandia szerint azonban nem szabad erre várni.
Külső fejlesztők fizetési szolgáltatásai is megjelenhetnek rövidesen az iPhone-okon, miután az Apple számukra is elérhetővé teszi az NFC technológiát. Mindezt uniós nyomásra lépi meg a vállalat.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter az Ukrajna támogatásával kapcsolatos magyar álláspontot ismertette, illetve beszélt az Európai Tanács soros elnöke és az EP közötti együttműködési platform szükségességéről is.
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből.
“Ha 2024-ben ismét az ‘America first’ érvényesül, Európa jobban magára marad, mint valaha” – ezzel nyitott az Európai Parlament plenáris ülésén Alexander de Croo belga miniszterelnök. Az európai pártok reakcióból úgy tűnik, hogy a soros uniós elnökség előtt álló legnagyobb kihívás a Trump-veszély mellett a magyar kormány és a migráció.
A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen.
Sok bírálat érte az Európai Bizottság Covid-programját, amely uniós szinten oldotta meg a védőoltások problémáját. Az új rendszer alapjaiban különbözik az előzőtől – írja a Politico.
